HTML doboz

Központilag irányított fogyasztás és egy budai polgárcsalád 1941-1944

2012.04.28. 18:47 | Balogh Ebner Márton | Szólj hozzá!

"E vásárlási könyv alapján csak az 1. oldalon feltüntetett személyek részére szabad vásárolni.A vásárlási könyvbe bejegyezni csak tintával vagy tintaceruzával szabad. A bejegyzés elmulasztásáért, vagy a valóságnak meg nem felelő adatok bejegyzésért, valamint bármely visszaélésért hat hónapig terjedhető elzárás, illetőleg nyolcezer pengőig terjedhető pénzbüntetés és elkobzás jár."

P4260240.JPG

Az idézet az 1941. évi X. törvénycikkből való ("A közellátás érdekét veszélyeztető cselekmények büntetéséről"). Ahogy az Ebner László naplójából (eddig publikált részletek itt, itt, itt, itt és itt) kiderült részletesebben, a család a főváros ostromát helyben vészelte át. 1944 őszére a lakosság lakosság élelmezése szinte lehetetlenné vált, mindenki azt evett, amit felhalmozott előtte, vagy maga állított elő. Élelmiszerosztás nagy ritkán fordult elő. De ezt megelőzően sem volt egyszerű élelemhez jutni. Magyarország a háború elejétől megjelent a jegyrendszer. Ez azt jelenti, hogy hiába volt az embernek pénze, nem vehetett annyi élelmiszert, amennyit akart, csak törvényileg előre megszabottan pénz ÉS élelmiszerjegy ellenében. Ez azt hivatott szolgálni, hogy ne alakuljon ki élelmiszer-hiány. Természetesen ahogy a háború egyre jobban kezdte megérinteni a háztartásokat, úgy csökkentek a jegy adagok is. Ami persze törvényileg már nem szabályozható, hogy 1944 végére, már az embernek hiába volt akár jegye is, már úgy sem kaphatott élelmiszert. Ennek köszönhető, hogy a családnak a háború utánra megmaradt jegye.

A vásárlási könyv egyrészt a jegyek beváltását hivatott ellenőrizni, másrészt az eladókat is.

P4260228.JPG

„Ipar gyakorlására zsidónak iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt mindaddig nem lehet kiállítani, amíg az illető községben a zsidóknak kiadott iparigazolványok és iparengedélyek együttes száma a községben fennálló összes iparigazolványok és iparengedélyek számának hat százaléka alá nem csökken. A kereskedelem- és közlekedésügyi, illetőleg az iparügyi miniszter közérdekből kivételt tehet.”

 

P4260238.JPG

P4260237.JPG

Fontos megjegyezni, nem a jegyek egy jelentős részét nem lehetett félretenni egyik napról a másikra. Meg volt szabva, melyik napokon lehet beváltani.

P4260235.JPG


A húsjegy külön kezelte a húsokat minőség szerint, a rosszabb minőségű húsokból több jutott, ez azt eredményezte gyakran, hogy míg egyes napokon , s ez főleg ünnepekre korlátozódott a család ehetett akár karajt is, addig más napokon csak főzni való leves hús jutott. A háború után az sem, hanem csak húsnak minősülő állatszármazékok, pl. marhavér.

P4260229.JPG


Az idézet a 1939. évi IV. törvénycikkből való, ami a zsidók elleni jogfosztás miatt zsidótörvényként is ismert. Az pedig egyértelmű, hogy a zsidónak minősített iparosok és kereskedők aránya magasan hat százalék felett volt, így egyértelmű, hogy hozadékaiban a vásárlási könyv nem csak a már fent említett központi begyűjtési, szétosztási rendszert szolgálta, hanem a zsidók elleni diszkriminációt szélesedését is.

A család vásárlási szükségleteit és vásárlási szokásait teljes pontossággal nem lehet végigkövetni a Vásárlási könyv segítségével, ugyanis nem terjed ki minden rendszeresen vásárolt árura. Azonban a család anyagi helyzete hozzávetőlegesen megállapítható a vásárlások helyszíne miatt. A kereskedők, üzletek döntő többségben közeli utcákban helyezkednek el, mint pl. Istenhegyi út, Királyhágó tér, Városmajor utca, vagy az Olasz, (ma Szilágyi Erzsébet) fasor. Az ezen kívül előforduló üzletek sem tartoztak az elit vásárlóhelyei közé. Legmesszibbiként a Corvin áruház szerepel. Ennek ellenére, ahogy arra majd a későbbiekben kitérek, egyes tételek áruknál fogva magasabb osztályba sorolják őket. Az özvegy (özv. Ebner Jenőné) ruhavásárlása néhány tételből áll, addig a fia (dr Ebner Jenő) családjának ruhavásárlási tételsora sokszorosa annak. Ennek okai természetesen kereshetők abban is – logikusan – hogy háromszor annyian vannak. Azonban arra enged továbbá következtetni, hogy a férfi keresete alapján a felső középosztályba tartozik. A ruházati cikkek alapján további bizonyságot szerezhetünk továbbá erre, ha a harisnya vagy férfi alkalmi ruházatnál szereplő árakat nézzük. (Akár alkalmanként 20-50 pengő is.) Mint ismeretes a mai világban kiállított „Áfás számlák” készítésekkor a kereskedő akár a nem pontos vásárolt tételt is felírhatja, ugyanígy a „bársony” vagy „selyem”-ként feltüntetett drágább tételek is takarhatnak olyan árukat, melyek kimerítik „a rendkívüli gazdasági helyzethez méltóan nem megfelelő fogyasztást”.


P4260243.JPG

A család vásárlási könyvéből kiderül, hogy ahogy közeledtek a harcok azzal párhuzamban az ország gazdasági összeomlásával kénytelenek voltak kiadásaikat mérsékelni és csak a legszükségesebbeket beszerezni. Azonban a tényleges harcok idejéről már nincs bejegyzés. Így az utolsó 1944 későnyáriak is még a román kiugrás előttiek. Ennek oka, mint, ahogy említettem, az, hogy ekkortól az ember már nem sokra ment a jegyekkel. Az ostrom és a háború utáni helyzetre vonatkozóan további források hiányában következtetni nem lehet, azonban feltételezésként elmondható, hogy ahogy az ország gazdasági potenciálja megsemmisült, úgy a háború utáni időszakban a korábbi felső-középosztály és az „úri” réteg pozíciói is erőteljesen megváltoztak.

A jegyrendszer Magyarországról nem tűnt el a háború végével végérvényesen, az azt követő években még érvényben maradt, majd az 1950-es évek erőszakosan kollektivizáló gazdasági politikája miatt sokkal szigorúbban visszaköszönt. Sajnos azonban az első világháborút, Trianont és következményeit, a gazdasági világválságot majd a 30-as évek erőltetett fegyverkezését és természetesen a II. világháborút megélt lakosság lassan hozzászokott a nélkülözéshez.

A bejegyzés trackback címe:

http://ebner.blog.hu/api/trackback/id/tr144478278

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.